Gyülekezeteink Jézus Krisztus két évezredes tanításában gyökereznek. Az egyház az ember számára születésétől haláláig keretet teremt életszakaszai megéléséhez, segít, hogy Isten közelében, közösségben éljünk.
A reformáció elsődlegesen Európában, majd innen tovább terjedve világszerte formálta a keresztyénség arculatát: hitvallását, kegyességét, istentiszteletét, egyházszervezetét. Az egyházi életen túl meghatározóan alakította a modern kori ember világképét. Hatásai markánsan érvényesültek az anyanyelvhez és a nemzeti művelődéshez való viszony alakulásában, az oktatásban, a művészetben, tudományban, társadalmi és magánéleti kapcsolatok, a gazdasági és politikai közélet formálódásában. E hatások szintén erőteljesnek bizonyultak tágabb régiónk, a Tisza folyó által kettészelt Alföld térségének életében.
A szabadságjogok kiterjesztésében betöltött szerepe kapcsán ki kell emelnünk, hogy Európa legtöbb protestáns közösségéhez hasonlóan, a mi eleinknek is sok áldozatot kellett vállalniuk hitvallásuk, egyházi és iskolai autonómiájuk védelmében. A vallásszabadság érdekében folytatott kitartó küzdelmük a Bocskai-szabadságharc után ismételten összekapcsolódott a haza szabadságának biztosításával. E meghatározó történelmi események fontos helyszíne, többször kiindulópontja volt a Tiszántúl.
A reformáció hatásai térségünkben ugyancsak gazdag művelődési életet és művészeti alkotótevékenységet bontakoztattak ki. Ezt tetten érhetjük a nyomdászat és az iskolakultúra fejlődésében, de a legkülönbözőbb művészeti ágazatok és korszakok alkotói, alkotásai tekintetében. Jelenléte figyelemfelkeltő módon érvényesült az irodalom, az ének-zene vagy éppen az iparművészet területén.
Templomaink, ezek berendezési tárgyai, istentiszteleti eszközei e gazdag, szerteágazó örökség őrzői és kitüntetett emlékezethelyei. Külső fényűzést kerülő megjelenésükkel együtt, sok esetben különösen gazdag tárházai e belső, tartalmi értékteremtésre törekvő művészi alkotótevékenység érvényesülésének. Kiállításaink ennek a ma is élő és ható, a maga nemében egyedülálló történeti, művelődési és művészeti hagyománynak a jellegzetes vagy éppen különleges példáira hívják fel a figyelmet.
A Tiszántúli Református Egyházkerület, az „Orando et Laborando – Imádkozva és dolgozva” című turisztikai attrakció fejlesztésre irányuló GINOP-7.1.4-16-2016-00014 azonosítószámú projekt keretében 1.496.818.373 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült. Az Egyházkerület, mint konzorcium vezető, konzorciumi partnerségben megvalósuló fejlesztés keretében a magyarországi reformáció kivételes múltú templomai újultak meg Kismarján, Létavértesen, Szatmárcsekén, valamint Debrecenben az Egyetemi Templom, a Kistemplom, és a Kossuth utcai „Verestemplom”. A helyszíneken különleges kiállítások mutatják be a reformációs relikviákat, történelmi jelentőségű klenódiumokat, tárgyi örökséget, kordokumentumokat, a látogatók interaktív módon szerezhetnek fontos történelmi és kulturális ismereteket, közelebb kerülhetnek a magyarországi reformáció örökségéhez és jelenlegi életéhez.
A fejlesztés jól illeszkedik a Tiszántúli Református Egyházkerület által elindított Religio et patria – szabadság, hitvallás, alkotás névre hallgató turisztikai programhoz, mely célja a reformáció szerteágazó és hihetetlen gazdag egyházi, történelmi, kulturális, szellemi, művészeti örökségének bemutatása.
Helyszínek
a régióban
Református Kistemplom
A Kistemplom korábbi toronysüvegét egy szélvihar ledöntötte, az 1920-as évekbeli renoválás során kapta a torony angol mintájú bástyaszerű kiképzését, ettől kezdve nevezik a helyiek Csonkatemplomnak.
Egyetemi templom
A debreceni református egyetem szomszédságában álló, 1942-ben átadott, Borsos József tervei alapján épült Egyetemi templom az ország egyik legmodernebb templomépülete.
Verestemplom
Az 1880-as években épült templom egyedülálló a református templomok között vöröstéglás építészeti megoldásával és színpompás belterével, amelyet különleges art deco seccók diszítenek.
Szatmárcseke
Az 1869-ben épült templom története összefonódott a Kölcsey családdal, és mellette áll hazánk egyik legkülönlegesebb temetője közel 1000 csónakos fejfájával, amelyek eredete máig nem tisztázott.
Létavértes
Az 1862-ben felavatott későbarokk, eklektikus stílusban épült létavértesi templom 680 főt tud befogadni, belterét különlegesen gazdag textilgyűjtemény díszíti.
Kismarja
Kismarját a 15. századtól birtokolták a Bocskaiak, a templomban látható a család különleges kriptája, amelyet végrendelete szerint Bocskai István fejedelem építtette.

